Keréknyomok, forgások – és árkok

A Svéd Rali az első világbajnok versenyem volt a WRC-ben. Nos, egy darabban fejeztük be a versenyt és ez volt a legpozitívabb dolog, amit elérhettünk a hétvégén.

Nyilvánvaló, hogy csináltam pár buta hibát, tudtam volna nélkülük is élni. Keményem megfizettünk ezekért.

A Svéd Rali nagyon igényes verseny. Az utakat havas jég borította, így ha nem a megfelelő keréknyomokat követjük, akkor hamar meg lehet pördülni. Ezután beborítja a hó az autót és nem lehet látni semmit – így hamar az árokban találhatod magad. Ez az, ami megtörtént velünk is. Megfelelő sebességgel mentünk, de megcsúsztunk. Aztán elő kellett venni az ásót, hogy kiszabadítsuk az autót.

Ez az egyik dolog, amit megtapasztaltam a ralin. Normális dolog és tudom, hogy nem én vagyok az első, akinek ezt kellett csinálnia.  Mindent összevetve a Svéd Rali egy nagyon különleges hétvégét hozott nekünk. Rendben, talán volt némi elvárás velünk szemben, de az biztos, hogy nagy nyomás volt rajtunk. Nehéz volt, de jó érzés, hogy megcsináltuk.

Minden egyes mérföld után rájövök arra, hogy ez az autó nagyon fontos számomra. Minél jobb hangulatban ülök be a kormány mögé, annál jobban szeretem. Miután megszoktuk az autó kezelését, minden könnyebb lett – bár a körülmények nehezítették, mivel az idő folyton változott.

Azt tapasztaltam, hogy a megfelelő jegyzetek elkészítése nagyon fontos. Ha a jegyzet rendben van, akkor sokkal könnyebb lépést tartani a többiekkel. Volt néhány hely, ahol tévedtem, de ott is jók voltunk.

Azt már mondtam Svédország előtt, hogy ez a rali havas úton fog zajlani. Még ezzel az autóval nem versenyeztem murván, de biztos vagyok benne, hogy az se lesz nehezebb.

Most a következő versenyre kell fókuszálnunk. Mexikóba megyünk, ahol teljesíteni fogjuk első murvás versenyünket. Franciaországban lehetőségünk lesz, hogy egy napot teszteljünk. Viva la Mexikó és már nagyon várom, hogy Kaitsut egy sombrero-ban láthassam!