Pályabejárás:
Az 5 kilométer hosszú versenypályán, a Monzai Királyi Parkban, Olaszországban, Milánótól északkeletre 1922. szeptember 22-én rendezték meg a nyitóversenyt. A versenypályán autó- és motorversenyeket rendeznek. 1950 óta rendezik meg itt mindössze egyetlen éves megszakítással a Forma-1 Olasz Nagydíjat. 1980-ban a pálya átépítése miatt az Olasz Nagydíjat egy évre az imolai Autodromo Enzo e Dino Ferrari versenypályára helyezték át.

A pályán 1992 óta több nagy változtatást hajtottak végre a sikánokon. Az 1935-ben épített három híres sikán: a Prima Variante, a Variante della Roggia és a Variante Ascari. Ezek a kanyarok egészen az 1970-es évekig ki voltak iktatva a pályából. A versenypálya a rajta elérhető nagy átlagsebességek miatt igen veszélyesnek számít. Sok halálos baleset történt, mint az 1961-ben meghalt akkori világbajnokságot vezető Wolfgang von Trips (aki mellett még 15 néző meghalt), vagy Rupert Hollaus és a posztumusz bajnok, Jochen Rindt 1970-ben.

Az 1950-es évek második felében a pályához egy bedöntött oválokkal rendelkező gyors részt építettek, melyet legutoljára 1961-ben használtak a Forma-1-ben. A teljes pálya ekkor az ovál és a hagyományos pálya 10 kilométer hosszú együttese volt. A rajt-célegyenesen ekkor egymással párhuzamosan haladtak el a versenyzők. Az ovál ma már omladozó állapotban van. Az Olasz Nagydíj (Gran Premio d'Italia) a 1950 óta van jelen a Forma-1-es versenyek között. Rajta kívül a Brit Nagydíjat rendezik csak 1950 óta megszakítás nélkül.

A helyszín, Monza:
A város a Lambro-folyó partján, Milánótól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a Lecco felé vezető út mentén fekszik. Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza. Már a rómaiak előtt is fontos település volt: az insuberek lakták.

A római korban Magontium néven volt ismert, majd a longobárdok alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott.

Fő látnivalók:
- Arengario (Régi városháza) - 1250 és 1293 között épült, a milánói Palazzo della Ragione mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött egy harangtorony magasodik, mely a 14. században épült.

- Duomo - 595-ben Theodolinda, longobárd királynő alapította és Keresztelő Szent Jánosnak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony 1606-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő 1444-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres lombardiai Vaskorona ("Corona ferrea") másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. Nagy Károlytól V. Károlyig (1530) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá Napóleont is 1805-ben olasz királlyá, legutoljára pedig Habsburg Ferdinándot 1836-ban. A Vaskorona 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. A legenda szerint a vasabroncsot Krisztus ajándékozta Theodolinda királynőnek és ő készíttetett belőle koronát, és ezzel koronáztatta meg férjét.

- Museo Serpero - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy hegyikristályból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk két kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk - egyes feltételezések szerint - a császárnő, a két csibe Lombardia két tartományának jelképe.

- Palazzo Municipio - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve.

- Santa Maria in Strada-templom - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján.

- Villa Reale - az impozáns barokk palota a 18. század véégn épült Giuseppe Piermarini tervei alapján Mária Terézia megbízásából, akinek fia, Ferdinánd, Lombardia kormányzója volt.

Eredmények:
• 1. szabadedzés
• 2. szabadedzés
• 3. szabadedzés
• Időmérő
• Futam