Pályabejárás:
Az Európa Nagydíjat a Forma-1-ben különböző európai országokban rendezték, eddig legtöbbször Németországban. Az első nagydíjat 1983-ban rendezték az angliai Brands Hatchben. A rá következő évre a Nürburgring adott otthont az Európa Nagydíjnak. Ezután, 1985-ben ismét Brands Hatch volt a helyszín, majd ezután néhány éves szünet következett. 1993-ban a Donington Parkban rendezték meg. 1994-ben és 1997-ben a jerezi pálya adott otthont a nagydíjnak. 1995-ben, 1996-ban és 1999-től a Nürburgringen rendezték. 2008-tól az Európa Nagydíjat a spanyolországi Valencia városi pályáján tartják.

Valencia Street Circuit:
A Circuito Urbano de Valencia versenypálya a spanyolországi Valencia kikötőjében fekszik. A városi pályán 2008 óta rendezik meg a Forma-1-es Európa Nagydíjat. A pálya egyik különleges eleme az öböl feletti szétnyitható híd, amelyen át is haladnak a versenyzők. A 2007. június elsején aláírt szerződés szerint a pálya hét évig lesz jelen a Forma-1-ben. A pálya építését 2007 októberében kezdték és 2008 júniusában fejezték be. A versenypálya 5,44 kilométer hosszú, és 25 kanyarral rendelkezik, ebből 11 bal-, 14 jobbkanyar. A maximális sebesség 315 km/h körül alakul, az átlagsebesség 200 km/h feletti.

A helyszín, Valencia:
Valencia Spanyolország harmadik legnagyobb városa, egyben Valencia autonóm közösség és Valencia tartomány székhelye. A város Spanyolország keleti felén, a Földközi-tenger partján fekszik, Barcelonától 350 km-re délre, Madridtól 352 km-re keletre. Kr. e. 138-ban a római konzul Decimus Iunius Brutus alapította a várost Valentia néven. 100 évvel később az első római kolónia is létrejött.

711-ben elfoglalták az arabok és a Córdobai Kalifátus része lett. 1094-ben Cid vezetésével a keresztény csapatok ugyan visszafoglalták, de már 1102-ben ismét a mórok kezére került. I. Aragóniai Jakab 1238. szeptember 28-án visszaszerezte a várost és a Valenciai Királyság fővárosa lett. I. Kasztíliai Izabella 1492-ben Spanyolországhoz csatolta. A napóleoni háborúk idején, 1812. január 9-én hosszas ostrom után elfoglalták a Suchet vezérlete alatt álló franciák. A spanyol polgárháború alatt a város mindvégig a köztársaságiak kezén volt. 1937-ben Franco katonái blokád alá vették.

Valencia autonóm közösség:
Az autonóm közösség Spanyolország keleti részén a Sénia és a Segura folyók között terül el, 23 255 négyzetkilométeren, földközi-tengeri partvonala 518 kilométer hosszú. Lakosainak száma 4,5 millió (2004-es adat). Valencia irányítása alá tartoznak a Columbretes-szigetek (Illes Columbretes) és Nova Tabarca. Ezek a határok nagymértékben a hajdani Valencia királyságának határait tükrözik.

Valencia önrendelkezési törvénye kijelenti, hogy a hivatalos nyelvek a valenciai (katalán) és a kasztíliai (spanyol). Bár az 1978-as spanyol alkotmány kötelezi egész Spanyolország polgárait, hogy tudjanak spanyolul, a törvény a katalán nyelvenk speciális védett státuszt biztosít, az autonóm közösség "saját nyelveként" (llengua própia) hivatkozva rá.

Valencia gyökerei egészen a XIII. században létrejött Valenciai Királyságig nyúlnak vissza. I. Hódító Jakab (1213-1276) vezette Valencia taifáinak katalán és aragón gyarmatosítását. Az újkori Spanyolország történetében az első kísérlet arra, hogy Valencia országa önálló önkormányzatot kapjon a második Spanyol Köztársaság idején történt, 1936-ban, de kitört a spanyol polgárháború, és a valenciai függetlenségi mozgalmat fel kellett függeszteni. Csak nemrég, a valenciai önrendelkezési törvény reformja után ismerték el Valenciát hivatalos nemzetiségnek.

Eredmények:
• 1. szabadedzés
• 2. szabadedzés
• 3. szabadedzés
• Időmérő
• Futam              ( Büntetés nélküli eremény )