Pályabejárás:
A pálya az isztambuli Kurtköy városrészben fekszik, Törökországban. 2005 óta ad otthont a Török Nagydíjnak, a pályát a német Hermann Tilke tervezte. A létesítmény területe 2 000 000 m², építése körülbelül 150 millió dollárba került. A pályán 155 ezer ülőhely van, ebből 30 ezer a főtribünön.
A pálya hossza 5,333 km, szélessége 14 métertől 21,5 méterig terjed. 14 kanyar, és négy egyenes van rajta. A leghosszabb egyenes 720 méter hosszú. Különlegessége, hogy a legtöbb pályával ellentétben itt az óra járásával ellentétesen haladnak a versenyzők. A Forma-1-en kívül a pályán a WTCC, a World Series by Renault és MotoGP is megfordul egyszer az évben.

A helyszín, Isztambul:
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg Istanbul tartomány székhelye. A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úti céljává lett.

A város ősét, Büzantiont a megarai görögök alapították meg Büzasz vezetésével i. e. 667-ben, poliszuk gyarmatvárosaként. A terület I. e. 64-ben római uralom alá került, s a város nevét ekkor Byzantiumra latinosították. A települést Nagy Konstantin császár hat évig tartó munkálatokkal átépítette, majd 330-ban Nova Roma (Új Róma) néven az ország fővárosává tette.

A régi-új város ehelyett azonban Konstantinápoly (Konsztantinopolisz, Konstantin városa) néven vált ismertté. A birodalom 395-ös kettéválása után a fokozatosan elgörögösödő Keletrómai Birodalom központja, kereskedelmi gócpont; Miklagard (óészaki) néven még a varégok előtt is ismert.

626-ban az egyesült avar-perzsa haderő sem tudta bevenni falait. A kereszténység elterjedésével az öt eredeti patriarchátusi székhely egyikévé, majd az 1054-es egyházszakadással az ortodox egyház központjává válik, s az is marad egészen a város török általi, 1453-as bevételéig.

A törökök átvették az eredeti nevet Konsztantinije formában, s a görög Sztanbulin elnevezést is Iszlambolként; mindkét változat használttá vált a hivatalos iratokban, s az is maradt egészen az Oszmán Birodalom összeomlásáig (1923). Ez idő alatt török fővárosként gyarapodott; ezen rangját azonban a köztársaság kikiáltásával elvesztette: az állam Ankarába tette át székhelyét. Atatürk 1928-as rendelete alapján kapta hivatalosan az Istanbul nevet.

A fővárosi rang elvesztése után Isztambul egy időre megrekedt a fejlődésben, s csak az 50-es években indult változásnak. Idővel a városban is mindinkább felszínre kerültek az etnikai és vallási konfliktusok, s az 1955-ös, Beyoglu negyedbeli zavargás nyomán a város eredetét jelző görögség veleje emigrált. A 60-as években - Adnan Menderes kormányzása alatt - kiterjedt ipar- és infrastruktúra-fejlesztést hajtottak végre, az építkezések azonban nem egyszer történelmi emlékek pusztulásával jártak. Az 1970-es évektől a lakosság gyors növekedése figyelhető meg: Anatóliából sokan költöztek be a városba munkát keresve.

Isztambul ma Törökország kulturális és gazdasági életének a központja, évi 133 milliárd dolláros bevételével a világ 34. leggazdagabb városa, 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa.

2009 januárjában, a Marmaray alagút építése közben olyan leletekre bukkantak, melyek alapján a régészek kijelentették, hogy Isztambul - amiről eddig azt hitték, hogy körülbelül 2000 éves - valójában már 8000 évvel ezelőtt is lakott terület volt, egy település épületeinek nyomára bukkantak, valamint feltárták egy 8000 évvel ezelőtti négytagú család sírját is.

Sport:
A római és bizánci időkben a legnépszerűbb sportesemény a harciszekér-verseny volt, melyet a csaknem 100 000 fős befogadó képességű Hippodromban tartottak.

Ma a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda. A három nagy sportegyesület, a többféle szakosztályt is működtető Galatasaray S.K., a Fenerbahçe S.K. és a Beşiktaş J.K. mellett számos más olyan egyesület van, amelyik egy-egy sportágra specializálódott, ilyen például a kosárlabdában jeleskedő Efes Pilsen vagy a Fenerbahçe Ülkerspor szakosodott.

Az Atatürk Olimpiai Stadion egy ötcsillagos UEFA-stadion, ahol gyakran tartanak atlétikai versenyeket is. A 80 000 férőhelyes stadion megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az IAAF, a FIFA és az UEFA legszigorúbb szabályozásainak is.[110] 2005-ben itt tartották az UEFA Bajnokok Ligája döntő mérkőzését. A 2009-es UEFA-kupa döntőjét pedig a Şükrü Saracoglu Stadionban tartják majd.

Isztambul több autó- és motorverseny házigazdája is, itt tartják a Forma-1 Török Nagydíjat, a MotoGP török nagydíját, a WTCC, a GP2 és a Le Mans Series (1000 km) versenyeket is az Istanbul Parkban. A Besenyei Pétert is sorai között tudó Red Bull Air Race Világkupának is van Isztambulban futama, melyet az Aranyszarv-öböl fölött tartanak.

A Boszporuszon és a Márvány-tengeren rendszeresen rendeznek vitorlázó és jachtversenyeket, az Aranyszarv-öbölben pedig evezőversenyeket. A Galatasaraynak, a Fenerbahçénak és a Beşiktaşnak, valamint a nagyobb egyetemeknek is van evezős csapata.

Az olyan sportágak, mint a golf, a lóverseny vagy a tenisz egyre népszerűbbek, Isztambulnak saját tenisztornája van, az Istanbul Cup. Az egyéni sportolás is kezd elterjedni, rengeteg ma már a fitneszklub és testépítő-terem a városban. Isztambulnak két nagy paintball klubja van; népszerűek a küzdősportok és a jóga is.

Isztambul pályázott a 2012. évi nyári olimpiai játékok rendezésére, ám az első körben kiesett. A törökök szerint ezzel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elmulasztott egy lehetőséget, hogy a játékok történetében először egy túlnyomó többségében muszlim ország legyen a házigazda, amivel hangsúlyozni lehetett volna az esemény békét és egyenlőséget hirdető elveit.

Eredmények:
• 1. szabadedzés
• 2. szabadedzés
• 3. szabadedzés
• Időmérő
• Futam