Adatok, számok, elsők és utolsók - érdekességek a Hungaroringről és a Magyar Nagydíj történetéből.

A hétvégén megrendezik a 24. Forma-1-es Magyar Nagydíjat a Hungaroringen. A versenyhétvége előtt nem árt számokban és adatokban is áttekinteni az eseményt.

A pálya

A Hungaroring 1986-os átadásakor az aszfaltcsík teljes hossza 4,013 km volt. Egy esztendővel később kisebb korrekciót hajtottak végre: egy kanyarkombináció átvágásával, ezáltal egy járulékos előzési lehetőség biztosításával a versenypálya gyorsabb lett, hossza azonban 3,968 km-re csökkent, majd az 1997-es átalakítások során a célegyenes áthelyezése miatt, 3,971 km-re módosult. A Hungaroring 2003. évi átalakítása során a célegyenes meghosszabbodott, így a versenypálya hossza ma 4,381 km.

A versenytáv 1986 és '88 között 76, 1989-től a 2003-as átépítésig 77 kör volt, azóta pedig 70 kört kell teljesítenie a pilótáknak, a jelenlegi teljes táv 306 km és 630 méter.

A körrekordot Michael Schumacher tartja, a német 2004-ben 1:19.071 alatt ért körbe a Ferrarival.

A pályán legkisebb ívsugár 20, míg a legnagyobb 400 méter. A célegyenesben elérhető csúcssebesség megközelítőleg 320 km/óra. A pálya szélessége a célegyenesben 15 méter. A Hungaroring burkolata a következőképpen áll össze: 20 centiméter vastag kavicságyazaton és 20 centiméter vastag sovány betonlapon háromrétegű, egyenként 5 centiméter vastag aszfalt található.

Bár a televíziós közvetítésekben ez nem nagyon látszik, a versenypályán jelentős szintkülönbségek vannak: a Hungaroring legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a relatív szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot.

A Hungaroringen a hétvégén több mint 100 pályamunkás, 160 tűzoltó és különleges mentő, 88 főnyi egészségügyi személyzet, 30 mentős és 66 darus dolgozik majd.

Érdekességek az eddigi 23 futamról

Az 1986-ban megrendezett első Magyar Nagydíj maga igazi különlegességnek számított, hiszen ez volt az első verseny az ún. keleti blokkban, a Forma-1 korábban nem járt a vasfüggöny mögött.

Az első futamot Nelson Piquet nyerte, és a brazil a következő évben ismételni is tudott. Külön érdekesség, hogy az 1986-os versenyen csak az első két helyezett - Piquet és Ayrton Senna ért be a vezető körön, a harmadik Nigel Mansell már körhátrányban végzett.

1989-ben Mansell volt az első nem brazil, aki meg tudta nyerni a versenyt, és egyben ez volt az első alkalom, hogy valaki nem az első három helyről rajtolva győzött. Annyira nem, hogy a brit oroszlán a Ferrarival csak a 12. rajkockából indult a már akkor is előzésre mérsékelten alkalmasnak tartott pályán. Ez a teljesítmény 2006-ig rekordot jelentett.

1992 szintén Mansellhez kapcsolható: az angol versenyző sok-sok évnyi küzdés és balszerencse után ebben az évben megfoghatatlan volt, és a Magyar Nagydíjon elért második helyével megszerezte a bajnoki címet is - ez volt az első alkalom, amikor a Hungaroring világbajnokot avatott, 2001-ben Michael Schumacher lett a második, aki nálunk biztosította be a címet. A német ugyanekkor állította be Alain Prost korábbi 51 győzelmét jelentő rekordját.

1993-ban Damon Hill pályafutása első futamgyőzelmét ünnepelte Magyarországon, őt 2003-ban Fernando Alonso követte - ezzel egyben minden idők legifjabb győztese is lett, egészen Sebastian Vetttel 2008-as monzai sikeréig -, 2006-ban Jenson Button, tavaly pedig a mclarenes Heikki Kovalainen csatlakozott az először nálunk győzők klubjához.

1994-ben győzött itt első alkalommal Michael Schumacher, később még háromszor (1998, 2001, 2004) ismételt, és ezzel ő is tartja a rekordot.

Senna háromszor, Piquet, Hill, Jacques Villenuve és Mika Häikkinen kétszer-kétszer, míg Thierry Boutsen, Nigel Mansell, Rubens Barrichello, Alonso, Kimi Räikkönen, Button, Lewis Hamilton és Kovalainen egyszer diadalmaskodott a magyar pályán.

A Magyar Nagydíjon összesen tehát 14 pilóta tudott eddig győzni, az elmúlt hét versenyen pedig mindig más léphetett a dobogó legfelső fokára. A Hungaroringen a legeredményesebb csapat a McLaren, nyolc győzelemmel, a Williams hatszor nyert, a Ferrari ötször, míg a Benetton, a Renault és a Honda egyszer-egyszer.

A legkevesebb célba érő az 1996-os futamon volt, akkor összesen tíz pilótát rangsoroltak, de a célvonalon mindössze nyolcan hajtottak át.

A 2003-as Magyar Nagydíj nemcsak Alonso első sikere miatt érdekes. A hazai közönség - és természetesen az egész világ - a hat évvel ezelőtti futamon láthatott először magyar pilótát F1-es futamon indulni: a szombati szabadedzésen megsérült jordanes Ralph Firmant a magyar Baumgartner Zsolt pótolta, műszaki hiba miatt azonban sajnos nem ért célba.

2004-ben Schumi nem csak az utolsó magyarországi győzelmét szerezte meg, de a sportág történetében ugyanekkor fordult elő utoljára, hogy egy versenyző a pole-ból rajtolva a futam összes  körét vezette a leintésig, és a leggyorsabb kör is az övé volt.

A Magyar Nagydíj mindig is augusztusi eseményként élt az emberek fejében, és ez 20 éven keresztül valóban így is volt, a 2005-ös futam volt az első, és a mostani hétvégéig egyben az utolsó is, amelyet júliusban - igaz, 31-én - tartottak.

A nyári időpont szinte garantálja is a napsütést és a rekkenő hőséget: a Hungaroringen egyetlen alkalommal, a 21. Magyar Nagydíjon, azaz 2006-ban esett a versenyen. A futam Button első győzelme mellett amiatt is érdekes, mert az angol a 14. helyről rajtolva érte el a sikert, azaz megdöntötte Mansell korábban említett rekordját.

A verseny majd negyedszázados története során öt névadó szponzora volt a rendezvénynek: 1986-87-ben a Pop 84 farmermárka, 1989-től egészen 2005-ig a Marlboro, 2006-ban a Shell, 2007-ben az Agip volt, tavaly és idén pedig az ING a fő támogató.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés