Sebastian Vettel már hivatalosan is világbajnoknak érezheti magát, miután a látványos, FIA díjkiosztó gálán "megkoronázták" péntek éjszaka, Monacóban.

A német pilóta a Sporting de Monaco rendezvényre a Red Bull csapatfőnöke, Christian Horner társaságában érkezett, bajnoki győztes RB6-osa mellé állva vehette át a díjat az FIA elnökétől, Jean Todttól.

Ezt követően Vettel arról mesélt, milyen érzés végre kézbe venni a világbajnoki trófeát.

Nos, végre megkaptad a bajnoki trófeát és hivatalosan is világbajnok vagy. Milyen érzés?
Őszintén szólva, nem tudom, miért nem sírtam. A múlt héten az Autosport díjátadón elmondtam, el sem hiszik, mennyit jelent számomra ez a trófea. Valami speciális. És látni rajta a neveket még többet jelent. A saját neved is közéjük került, ez csodálatos - és ugyanabban a sorban van, mint 2000, 1990, 1980 és a többi világbajnok neve. Így Michael (Schumacher), (Ayrton) Senna, Alan Jones és természetesen Jochen (Rindt) neve 1970-ből is egy sorban található az enyémmel. Ez nagyon különleges.

Visszatekintve a szezonra, meghökkentő volt, hogyan ingadozott a szerencséd - leültél elmélkedni azon, hogy minden verseny, melyet megnyertél döntő fontosságú volt a bajnoki címed megszerzésében?
Nem csak minden győzelem, minden verseny. Volt olyan verseny, mint például Silverstone, ahol nyilvánvalóan az első kör után semmi remény nem volt, de visszaküzdöttük magunkat. Ez mutatja, mennyire fontos minden egyes pont és habár akkor az eredmény csalódást jelentett, az év végén láthatóvá vált, mennyire fontos minden verseny. Az új pontrendszerben a négy pont különbség a régi rendszer szerint kettő lenne! Nem adom oda a trófeát - megpróbálom megvédeni, akármilyen nehéz is lesz a jövő évben.

Sok kötelezettséged volt a szezon után, most a trófeát is megkaptad, most végre lógatod a lábad és pihensz?
Igen, végre!

Úgy gondolod, fontos egy kis kikapcsolódás?
Igen, természetesen. Energiát kell gyűjteni a jövő évre. A szezon elején nyomtattam ki képeket erről a trófeáról, mert a sportember előre tekint. Így ez egy nagyon, nagyon nagyszerű ajándék és nagyon különleges, de mindig előre kell tekinteni a következő lépésre.

A szezon egy pontjáról nem tudunk sokat és csak az év végén derülhet ki, Magyarországon Mark Webbert próbáltad segíteni azzal, hogy előnyt hagytál neki a biztonsági autós fázis alatt az újraindulásnál, vagy egyszerűen hibáztál? Mit mondasz erről most, hogy az évnek vége?
Nos, azt hiszem, megtanultam a leckét. Nyilvánvalóan látható volt a képekből, hogy nagyon csalódott voltam, mert a dolgok nem a tervek szerint alakultak. Egy győzelmet dobtam el...

De úgy gondolod az emberek rosszul ítélték meg akkor, mennyire csapatjátékosok voltatok?
Vagyok, aki vagyok. Nem akarok erről beszélni. Nem tettem meg az év során és most sem teszem meg - nincs itt az ideje. Tulajdonképpen sokat tanultam az idei évben és az számít, hogy amikor visszatérsz - akár a hotelbe, akár otthonodba -, tudj belenézni a tükörbe és pontosan ismerd a történteket. Meg kell érteni önmagad és szívből tudni, mi történik. Ez fontosabb mindannál, amit az emberek gondolnak, leírnak, vagy mondanak. Nem lehet mindenkinek örömet okozni. Néha más szemszögből kell nézni a helyzetet, de az számít, bízz önmagadban. Nem akarok többet erről beszélni, mert egész évben sem tettem meg és most sem fogom.

De tapasztalatot gyűjtöttél az idei évben, voltak csúcspontok és nagyon nagy mélypontok, most már mindenre fel vagy készülve, nem?
Igen! Remélem még jobb leszek. Szeretnék jobb pilóta és ember lenni, de azt hiszem, az idei év kemény lecke volt, de végül nagyon édes lett a végeredmény.